Gyakran halljuk a médiában vagy az orvosi rendelőkben, hogy az elhízás népbetegség – de vajon mi az, ami már egészségtelen testsúlynak számít? Sokan hajlamosak legyinteni egy-egy plusz kilónál, mondván, „majd holnaptól kevesebbet eszem”, de az elhízás nem csupán esztétikai kérdés, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent.
Cikkünk hátralévő részében elmondjuk, milyen egészségügyi problémák alakulhatnak ki a súlyfelesleg miatt, megnézzük, mi számít egészséges testsúlynak, illetve kitérünk arra is, hogy mit tehetsz a plusz kilók problémájának megoldásáért.
Miért veszélyesek a plusz kilók?
A túlsúly és az elhízás fokozott egészségügyi kockázatot jelent. Ilyenkor nem “csak” arról van szó, hogy súlytöbblettel nehezebben megy a lépcsőzés – ez például már annak a jele, hogy a szervezet folyamatos, fokozott terhelés alatt áll.
A túlsúly számos betegség kialakulásának rizikóját növeli – a lista nagyon hosszú lehetne, de alább felsoroljuk a leggyakrabban előforduló problémákat.
- 2-es típusú cukorbetegség: az elhízás az inzulinrezisztencia egyik legfőbb kiváltója, melyből könnyen 2-es típusú diabétesz alakulhat ki.
- Szív- és érrendszeri panaszok: a túlsúly jelentősen növeli a magas vérnyomás és érelmeszesedés kockázatát.
- Anyagcserezavarok: magas koleszterinszint és metabolikus szindróma kialakulása szoros összefüggésben áll a testsúllyal.
- Mozgásszervi panaszok: a súlytöbblet miatt az ízületek folyamatos túlterhelés alatt állnak. Ez eleinte fájdalomhoz, hosszabb távon pedig fokozott porckopáshoz vezet.
Nem csak az óriási súlyfelesleg okozhat gondot
Fontos tisztázni, hogy nem csak a messziről is észrevehető, 30-40 kilós felesleg lehet veszélyes – de mikortól van okunk az aggodalomra?
Az egészséges súlytartomány egyénenként eltérő lehet, emiatt az orvostudomány egy objektív mérőszámot, a testtömeg-indexet (vagyis a BMI-t) használja a testsúly osztályozására.
A BMI a testsúly és a testmagasság négyzetének arányát fejezi ki – az így kapott mérőszámot a túlsúly és az elhízás mértékének meghatározására használják a szakemberek. Ennek segítségével megbecsülhető a teljes testzsír mennyisége, valamint azonosíthatók azok a személyek, akiknél a testsúly miatt magasabb a betegségek kialakulásának kockázata.
A BMI-t egyszerűen kiszámolhatod: a testsúlyodat (kilogrammban megadva) oszd el a testmagasságod (méterben mért) négyzetével (BMI = testsúly/magasság2). Az így kapott szám elárulja, hogy a normál súlytartományba tartozol-e, vagy esetleg valamelyik magasabb rizikójú csoport tagja vagy-e jelenleg.
- Normál tartomány: 18,5–24,9 kg/m2
- Túlsúly: 25–29,9 kg/m2
- Elhízás: 30 kg/m2 felett
Szeretnénk hangsúlyozni, hogy az általad kiszámolt BMI értékre csakis tájékoztató jelleggel tekints – a pontos értékelés mindig szakember feladata! Ennek oka, hogy a testtömeg-index – hasznossága ellenére – nem ad pontos információt minden esetben. Korlátja, hogy az izmos egyéneknél túlbecsülheti, az időseknél pedig (az izomtömeg csökkenése miatt) alulbecsülheti a tényleges zsírfelhalmozódást.
Továbbá a BMI nem az egyetlen mérőszám, melyre érdemes figyelni: a derékbőség is sokat elárulhat az egészségügyi állapotunkról. Férfiaknál a 102 cm, nőknél a 88 cm feletti érték már fokozott kockázatot jelez.
Mit tehetsz a változásért?
A tartós fogyás titka nem a drasztikus koplalásban, és nem is a divatdiéták követésében rejlik. A változás kulcsa a tudatos életmódváltás, amely több pilléren nyugszik.
- Egészséges táplálkozás: nem kalóriaszámlálásra és önsanyargatásra van szükség az ideális testsúly eléréséhez. Sokkal fontosabb, hogy a szervezet számára hasznos tápanyagokat biztosítsuk, méghozzá változatos, egyéni igényeknek megfelelő étrenddel.
- Rendszeres mozgás: a személyre szabott mozgásterápia segíthet az anyagcsere felpörgetésében, méghozzá úgy, hogy az ízületek se lássák ennek kárát.
- Egészségügyi háttér: fontos ellenőrizni, hogy van-e a háttérben pajzsmirigyprobléma vagy egyéb hormonális eltérés. Ha igen, akkor ezek kezelésére is figyelmet kell fordítani.
- Mentális támogatás: gyakran találkozunk olyan helyzettel, amikor az elhízás hátterében lelki okok is fellelhetők. Ezek gyógyítására is hangsúlyt kell helyezni, hiszen csak így lehet fenntartható a változás.
Nem vagy egyedül – segítünk megoldani a problémád!
Az elhízás nem könnyű téma – ezzel mi is tisztában vagyunk. Szeretnénk, ha tudnád, hogy nem kell egyedül megoldanod a plusz kilók kérdését: a MedSoulYou csapata segít a tartós, számodra is fenntartható életmódváltásban.
Ha úgy érzed, hogy a testsúlyod aggodalomra ad okot és nem tudod, hogy merre indulj, akkor épp a legjobb helyen jársz. Az általunk létrehozott rendszer holisztikus szemléletű: orvosaink, pszichológusaink, dietetikusaink és gyógytornászaink egy csapatként dolgoznak érted. Ennek lényege, hogy a szakemberek közösen mérik fel, mi állhat a túlsúlyod hátterében, és a kiváltó okokat megszüntető, komplex megoldások kialakítására törekszenek.
Mivel minden ember más, a súlyfelesleg leküzdése is minden esetben egyedi megoldást igényel. Az életmódváltás kialakításakor a testi paraméterek mellett figyelembe vesszük a lelki okokat is, illetve számításba vesszük a jelenlegi élethelyzeted és lehetőségeidet is.
Ha úgy gondolod, hogy ideje változtatni, vagy csak választ szeretnél kapni a kérdéseidre, keress minket bizalommal elérhetőségeinken!
Források (kattints ide a megtekintéshez!)
Teljes cikk angol nyelven: Obesity in adults: Prevalence, screening, and evaluation https://www.uptodate.com/contents/obesity-in-adults-prevalence-screening-and-evaluation?search=obesity%20prevalenca&source=search_result&selectedTitle=1~150&usage_type=default&display_rank=1
Bray GA. The Battle of the Bulge: A History of Obesity Research, Dorrance, 2007.
World Health Organization. Obesity. Available at: https://www.who.int/health-topics/obesity#tab=tab_1 (Accessed on October 21, 2022).
Centers for Disease Control and Prevention. Defining adult overweight & obesity. Available at: https://www.cdc.gov/obesity/basics/adult-defining.html (Accessed on October 21, 2022).
Chong B, Jayabaskaran J, Kong G, et al. Trends and predictions of malnutrition and obesity in 204 countries and territories: an analysis of the Global Burden of Disease Study 2019. EClinicalMedicine 2023; 57:101850.
Ljungvall A, Zimmerman FJ. Bigger bodies: long-term trends and disparities in obesity and body-mass index among U.S. adults, 1960-2008. Soc Sci Med 2012; 75:109.
Ogden CL, Fryar CD, Martin CB, et al. Trends in Obesity Prevalence by Race and Hispanic Origin-1999-2000 to 2017-2018. JAMA 2020; 324:1208.
Centers for Disease Control and Prevention. Overweight and obesity: Adult obesity facts. Available at: https://www.cdc.gov/obesity/data/adult.html (Accessed on March 07, 2021).
Emmerich SD, Fryar CD, Stierman B, Ogden CL. Obesity and Severe Obesity Prevalence in Adults: United States, August 2021-August 2023. NCHS Data Brief 2024.
Hales CM, Carroll MD, Fryar CD, Ogden CL. Prevalence of Obesity and Severe Obesity Among Adults: United States, 2017-2018. NCHS Data Brief 2020; :1.
Adult obesity prevalence maps. Centers for Disease Control and Prevention, 2023. https://www.cdc.gov/obesity/data/prevalence-maps.html (Accessed on March 28, 2024).
Flegal KM, Carroll MD, Kit BK, Ogden CL. Prevalence of obesity and trends in the distribution of body mass index among US adults, 1999-2010. JAMA 2012; 307:491.
Ezzati M, Martin H, Skjold S, et al. Trends in national and state-level obesity in the USA after correction for self-report bias: analysis of health surveys. J R Soc Med 2006; 99:250.
Ward ZJ, Long MW, Resch SC, et al. Redrawing the US Obesity Landscape: Bias-Corrected Estimates of State-Specific Adult Obesity Prevalence. PLoS One 2016; 11:e0150735.
Ward ZJ, Bleich SN, Cradock AL, et al. Projected U.S. State-Level Prevalence of Adult Obesity and Severe Obesity. N Engl J Med 2019; 381:2440.
GBD 2021 US Obesity Forecasting Collaborators. National-level and state-level prevalence of overweight and obesity among children, adolescents, and adults in the USA, 1990-2021, and forecasts up to 2050. Lancet 2024; 404:2278.
Katzmarzyk PT. The Canadian obesity epidemic, 1985-1998. CMAJ 2002; 166:1039.
Ng M, Fleming T, Robinson M, et al. Global, regional, and national prevalence of overweight and obesity in children and adults during 1980-2013: a systematic analysis for the Global Burden of Disease Study 2013. Lancet 2014; 384:766.
Twells LK, Janssen I, Kuk JL. Epidemiology of adult obesity. Obesity Canada, 2020. http://obesitycanada.ca/wp-content/uploads/2020/08/2-Epidemiology-of-Adult-Obesity-4-FINAL.pdf (Accessed on April 06, 2021).
GBD 2015 Obesity Collaborators, Afshin A, Forouzanfar MH, et al. Health Effects of Overweight and Obesity in 195 Countries over 25 Years. N Engl J Med 2017; 377:13.
NCD Risk Factor Collaboration (NCD-RisC). Worldwide trends in underweight and obesity from 1990 to 2022: a pooled analysis of 3663 population-representative studies with 222 million children, adolescents, and adults. Lancet 2024; 403:1027.
GBD 2021 Adult BMI Collaborators. Global, regional, and national prevalence of adult overweight and obesity, 1990-2021, with forecasts to 2050: a forecasting study for the Global Burden of Disease Study 2021. Lancet 2025; 405:813.
Obesity: preventing and managing the global epidemic. Report of a WHO consultation. World Health Organ Tech Rep Ser 2000; 894:i.
Jensen MD, Ryan DH, Apovian CM, et al. 2013 AHA/ACC/TOS guideline for the management of overweight and obesity in adults: a report of the American College of Cardiology/American Heart Association Task Force on Practice Guidelines and The Obesity Society. Circulation 2014; 129:S102.
The Practical Guide: Identification, Evaluation, and Treatment of Overweight and Obesity in Adults http://www.nhlbi.nih.gov/guidelines/obesity/prctgd_c.pdf (Accessed on January 23, 2013).
Moyer VA, U.S. Preventive Services Task Force. Screening for and management of obesity in adults: U.S. Preventive Services Task Force recommendation statement. Ann Intern Med 2012; 157:373.
ACOG Committee on Gynecologic Practice. ACOG committee opinion. Number 319, October 2005. The role of obstetrician-gynecologist in the assessment and management of obesity. Obstet Gynecol 2005; 106:895.
Tsai AG, Bessesen DH. Obesity. Ann Intern Med 2019; 170:ITC33.
US Preventive Services Task Force, Curry SJ, Krist AH, et al. Behavioral Weight Loss Interventions to Prevent Obesity-Related Morbidity and Mortality in Adults: US Preventive Services Task Force Recommendation Statement. JAMA 2018; 320:1163.
Wharton S, Lau DCW, Vallis M, et al. Obesity in adults: a clinical practice guideline. CMAJ 2020; 192:E875.
Rubino F, Cummings DE, Eckel RH, et al. Definition and diagnostic criteria of clinical obesity. Lancet Diabetes Endocrinol 2025; 13:221.
Perreault L, Suresh K, Rodriguez C, et al. Baseline Characteristics of PATHWEIGH: A Stepped-Wedge Cluster Randomized Study for Weight Management in Primary Care. Ann Fam Med 2023; 21:249.
Kaplan LM, Golden A, Jinnett K, et al. Perceptions of Barriers to Effective Obesity Care: Results from the National ACTION Study. Obesity (Silver Spring) 2018; 26:61.
Gallagher D, Visser M, Sepúlveda D, et al. How useful is body mass index for comparison of body fatness across age, sex, and ethnic groups? Am J Epidemiol 1996; 143:228.
Mei Z, Grummer-Strawn LM, Pietrobelli A, et al. Validity of body mass index compared with other body-composition screening indexes for the assessment of body fatness in children and adolescents. Am J Clin Nutr 2002; 75:978.
Prospective Studies Collaboration, Whitlock G, Lewington S, et al. Body-mass index and cause-specific mortality in 900 000 adults: collaborative analyses of 57 prospective studies. Lancet 2009; 373:1083.
Clinical Guidelines on the Identification, Evaluation, and Treatment of Overweight and Obesity in Adults–The Evidence Report. National Institutes of Health. Obes Res 1998; 6 Suppl 2:51S.
Obesity and overweight. World Health Organization. https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/obesity-and-overweightAccessed on October 04, 2024).
Onwudiwe NC, Stuart B, Zuckerman IH, Sorkin JD. Obesity and medicare expenditure: accounting for age-related height loss. Obesity (Silver Spring) 2011; 19:204.
Takahashi H, Mori M. [Characteristics and significance of criteria for obesity disease in Japan 2011]. Nihon Rinsho 2013; 71:257.
Wu Y. Overweight and obesity in China. BMJ 2006; 333:362.
Deurenberg P, Yap M, van Staveren WA. Body mass index and percent body fat: a meta analysis among different ethnic groups. Int J Obes Relat Metab Disord 1998; 22:1164.
Razak F, Anand SS, Shannon H, et al. Defining obesity cut points in a multiethnic population. Circulation 2007; 115:2111.
Hsu WC, Araneta MR, Kanaya AM, et al. BMI cut points to identify at-risk Asian Americans for type 2 diabetes screening. Diabetes Care 2015; 38:150.
Caleyachetty R, Barber TM, Mohammed NI, et al. Ethnicity-specific BMI cutoffs for obesity based on type 2 diabetes risk in England: a population-based cohort study. Lancet Diabetes Endocrinol 2021; 9:419.
Gnatiuc L, Alegre-Díaz J, Wade R, et al. General and Abdominal Adiposity and Mortality in Mexico City: A Prospective Study of 150 000 Adults. Ann Intern Med 2019; 171:397.
Janssen I, Katzmarzyk PT, Ross R. Waist circumference and not body mass index explains obesity-related health risk. Am J Clin Nutr 2004; 79:379.
Simpson JA, MacInnis RJ, Peeters A, et al. A comparison of adiposity measures as predictors of all-cause mortality: the Melbourne Collaborative Cohort Study. Obesity (Silver Spring) 2007; 15:994.
Koster A, Leitzmann MF, Schatzkin A, et al. Waist circumference and mortality. Am J Epidemiol 2008; 167:1465.
Jacobs EJ, Newton CC, Wang Y, et al. Waist circumference and all-cause mortality in a large US cohort. Arch Intern Med 2010; 170:1293.
Tsai AG, Wadden TA. In the clinic: obesity. Ann Intern Med 2013; 159:ITC3.
Jayedi A, Soltani S, Zargar MS, et al. Central fatness and risk of all cause mortality: systematic review and dose-response meta-analysis of 72 prospective cohort studies. BMJ 2020; 370:m3324.
Liu J, Jin X, Feng Z, Huang J. The association of central and extremity circumference with all-cause mortality and cardiovascular mortality: a cohort study. Front Cardiovasc Med 2023; 10:1251619.
Khan I, Chong M, Le A, et al. Surrogate Adiposity Markers and Mortality. JAMA Netw Open 2023; 6:e2334836.
Aryee EK, Zhang S, Selvin E, Fang M. Prevalence of Obesity With and Without Confirmation of Excess Adiposity Among US Adults. JAMA 2025; 333:1726.
Gallagher D, Heymsfield SB, Heo M, et al. Healthy percentage body fat ranges: an approach for developing guidelines based on body mass index. Am J Clin Nutr 2000; 72:694.
Ross R, Neeland IJ, Yamashita S, et al. Waist circumference as a vital sign in clinical practice: a Consensus Statement from the IAS and ICCR Working Group on Visceral Obesity. Nat Rev Endocrinol 2020; 16:177.
Aragaki AK, Manson JE, LeBlanc ES, et al. Development and Validation of Body Mass Index-Specific Waist Circumference Thresholds in Postmenopausal Women : A Prospective Cohort Study. Ann Intern Med 2025; 178:1073.
Waist circumference and waist-hip ratio. Report of a WHO Expert Consultation. December 2008. https://iris.who.int/bitstream/handle/10665/44583/9789241501491_eng.pdf (Accessed on February 05, 2025).
