A fejfájás az egyik leggyakoribb panasz, amellyel az emberek orvoshoz fordulnak. Bár sokszor ártalmatlan és átmeneti jellegű, bizonyos esetekben egy mögöttes betegség első jele is lehet.
A fejfájás kivizsgálásakor mindig az az első kérdés, hogy önálló fejfájásbetegségről van-e szó, vagy valamilyen más, szervezeten belüli probléma váltja ki a tünetet. A nemzetközi szakmai ajánlások két nagy csoportba sorolják a fejfájást kiváltó ok szerint:
- létezik a primer, vagyis önálló fejfájásbetegségek csoportja;
- illetve a szekunder, más betegséghez társuló fejfájások csoportja.
Mit kell tudni a primer fejfájásról?
A primer fejfájás csoportjába tartozik a migrén, a tenziós típusú fejfájás és a trigeminális autonóm fejfájások csoportja. Ezeknél a fájdalom maga a „betegség”, vagyis nem egy másik kórfolyamat áll a háttérben.
- Migrén
A migrén jellegzetesen rohamokban jelentkező, sokszor féloldali, lüktető fejfájás, amelyet gyakran kísér hányinger, fény- és hangérzékenység. Létezik aurával járó formája is, amikor a fejfájást megelőzően különböző látási és neurológiai tünetek jelentkeznek, például villogó fények, látótérkiesés vagy zsibbadás. A migrén krónikussá is válhat, ha a fejfájás a hónap nagy részét kitölti.
- Tenziós fejfájás
A tenziós típusú fejfájás ezzel szemben inkább szorító, feszítő jellegű, sokan úgy írják le, mintha „pánt szorítaná a fejüket”. Nem lüktető, általában kétoldali, és ritkábban jár hányingerrel vagy erős fényérzékenységgel.
Trigeminális autonóm fejfájás
A trigeminális autonóm fejfájások – például a cluster fejfájás – ritkábbak, de rendkívül intenzív, féloldali, gyakran szem körüli fájdalommal járnak, amelyhez könnyezés, orrdugulás vagy szemhéjcsüngés is társulhat.
Nézzük a másodlagos fejfájások csoportját!
A másodlagos fejfájások esetében maga a fejfájás csak tünet, amely mögött szemészeti, fül-orr-gégészeti, éreredetű, neurológiai vagy mozgásszervi problémák is állhatnak. Gyakori ok a szem fáradékonysága, fénytörési hiba vagy gyulladás, amelyek szem körüli kellemetlenséghez és homloktáji fejfájáshoz vezethetnek. Az arcüreggyulladás jellegzetesen az arc és a homlok területén okoz feszítő, hajolásra romló fájdalmat. A nyaki gerinc elváltozásai – például a sok ülés vagy egy rossz párna miatt – szintén okozhatnak tarkótól induló, vállakba sugárzó fejfájást.
A fejfájás komoly problémát is jelezhet
Vannak azonban olyan fejfájások is, amelyek súlyos betegségeket jelezhetnek. Ilyen például az, amikor hirtelen, „villámcsapásszerűen” kezdődik a fájdalom, amely az agyi vérzés első tünete lehet.
Ha a fejfájás fokozatosan, napról napra rosszabbodik vagy reggel erősebb, és hányinger, hányás társul hozzá, felmerülhet a koponyán belüli nyomásfokozódás, esetleg daganat gyanúja is. A neuralgiák, például a trigeminus neuralgia, rövid, villámcsapásszerű, másodpercekig tartó, rendkívül erős arcfájdalmat eredményezhetnek.
Így zajlik a fejfájás kivizsgálása
A fejfájás kivizsgálása mindig a részletes kikérdezéssel kezdődik. Az fontos információ, hogy mikor kezdődött a fájdalom, mennyi ideig tart, féloldali vagy kétoldali, lüktető vagy inkább szorító jellegű, és milyen tünetek kísérik. A vizsgálat során az orvos rákérdez az alvásra, a stresszre, a folyadékfogyasztásra és a vérnyomásra is, mivel ezek mind befolyásolhatják a fejfájást.
Szükség esetén szemészeti vagy fül-orr-gégészeti vizsgálat, illetve laborvizsgálatok is készülhetnek. Ha felmerül valamilyen súlyos ok lehetősége, neurológiai vizsgálat, képalkotó eljárás – például CT vagy MRI – is indokolt lehet.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Vannak olyan figyelmeztető jelek, amelyek esetén nem szabad várni, és azonnal orvosi segítséget kell kérni. Ilyen a hirtelen, nagyon erős fejfájás, a tudatzavar vagy zavartság, a beszéd- vagy látászavar megjelenése, a végtaggyengeség, illetve az olyan fejfájás, amely fizikai aktivitásra, köhögésre vagy szexuális együttlét közben jelentkezik. Ezek mind olyan tünetek, amelyek sürgős kivizsgálást igényelnek.
A fejfájás tehát sokféle formában jelentkezhet, és nem minden fájdalom jelent komoly betegséget. A legtöbb esetben az ok ártalmatlan, és életmódbeli tényezők megváltoztatásával is sokat lehet javítani.
Ha azonban a fejfájás új keletű, tartósan fennáll, egyre súlyosbodik, vagy bármilyen gyanús kísérő tünettel társul, mindenképpen érdemes orvosi vizsgálatot kérni, mert a korai diagnózis kulcsfontosságú lehet.
Források:
Szarvas, F., Lonovics, J., & Vécsei, L. (Eds.). (2018). [Differenciál-diagnosztikai kalauz]. Medicina Könyvkiadó Zrt. ISBN 978-963-226-663-3
