A hangulatingadozás a lelkiállapot visszatérő, gyakran kiszámíthatatlannak megélt változását jelenti, amely során az érintett rövidebb-hosszabb időn belül eltérő érzelmi állapotokat élhet meg (pl. lehangoltság, ingerlékenység, feszültség, átmeneti feldobottság).
Önmagában nem feltétlenül kóros jelenség, ugyanakkor, ha tartóssá válik, intenzív, vagy jelentősen rontja az életminőséget, kivizsgálást és szakmai segítségnyújtást tesz indokolttá. A tartós vagy visszatérő hangulatingadozás fontos jelzés lehet arra, hogy a szervezet és a pszichés működés egyensúlya felborult. Az időben történő, integratív szemléletű kivizsgálás és ellátás lehetőséget ad arra, hogy ne csak a tünetek csökkenjenek, hanem az okok is célzottan kezelésre kerüljenek.
A hangulatingadozás okai
A hangulatingadozás kialakulásában szerepet játszanak biológiai (idegrendszeri szabályozás felborulása, neurotranszmitterek egyensúlyának zavara, hormonális eltérések, alvás–ébrenlét ritmus zavara), pszichológiai (tartós stressz, fokozott érzelmi megterhelés, feldolgozatlan életesemények, maladaptív megküzdési módok) és társas szempontok egyaránt. A kutatások egyre hangsúlyosabban mutatnak rá a bél–agy tengely szerepére, vagyis arra, hogy az emésztőrendszer állapota, a bélflóra összetétele és a gyulladásos folyamatok is hatással lehetnek a hangulatszabályozásra.
Hangulatingadozás kezelése komplex orvosi és pszichológiai megoldásokkal
A hangulatingadozás kezelése mindig az okok pontos feltárásán alapul. A bizonyítékokon alapuló ellátás része lehet pszichológiai tanácsadás vagy pszichoterápia (pl. kognitív viselkedésterápia, érzelemszabályozást támogató módszerek), szükség esetén pszichiátriai konzultáció és gyógyszeres támogatás, életmódbeli tényezők rendezése (alvás, stresszkezelés), dietetikai intervenciók a vércukor- és idegrendszeri stabilitás támogatására, belgyógyászati és hormonális kivizsgálás, vagy gasztroenterológiai kivizsgálás emésztőrendszeri panaszok és gyulladásos folyamatok gyanúja esetén.
Rendelőnkben a hangulatingadozást nem elszigetelt pszichés tünetként, hanem a testi és lelki folyamatok összefüggésében értelmezzük. A pszichológusok, pszichiáter, belgyógyász, dietetikus és gasztroenterológus szoros együttműködésben dolgoznak annak érdekében, hogy feltárják az esetleges szervi és pszichés kiváltó tényezőket, személyre szabott kezelési tervet alakítsanak ki, valamint a tüneti enyhítés mellett a hosszú távú egyensúly helyreállítását támogassák.
Forrás
Engel, G. L. (1977). The need for a new medical model: A challenge for biomedicine. Science, 196(4286), 129–136.
Borrell-Carrió, F., Suchman, A. L., & Epstein, R. M. (2004). The biopsychosocial model 25 years later. Annals of Family Medicine.
Gross, J. J. (2015). Emotion regulation: Current status and future prospects. Psychological Inquiry.
Lazarus, R. S., & Folkman, S. (1984). Stress, appraisal, and coping. Springer.
Aldao, A., Nolen-Hoeksema, S., & Schweizer, S. (2010). Emotion-regulation strategies across psychopathology. Clinical Psychology Review.
Stahl, S. M. (2021). Stahl’s Essential Psychopharmacology. Cambridge University Press.
Gold, P. W., & Chrousos, G. P. (2002). Organization of the stress system and its dysregulation in melancholic and atypical depression. Molecular Psychiatry.
Hage, M. P., & Azar, S. T. (2012). The link between thyroid function and depression. Journal of Thyroid Research.
Walker, M. (2017). Why We Sleep. Scribner.
Harvey, A. G. (2008). Sleep and circadian rhythms in bipolar disorder. Current Psychiatry Reports.
Mayer, E. A. (2016). The mind-gut connection. Harper Wave.
Cryan, J. F., & Dinan, T. G. (2012). Mind-altering microorganisms: the impact of the gut microbiota on brain and behaviour. Nature Reviews Neuroscience.
Carabotti, M. et al. (2015). The gut-brain axis: interactions between enteric microbiota, central and enteric nervous systems. Annals of Gastroenterology.
World Health Organization (WHO). Integrative, people-centred health services (2016).
Gabbard, G. O. (2014). Psychodynamic Psychiatry in Clinical Practice. American Psychiatric Publishing.
NICE Guidelines – Depression, Bipolar Disorder, Stress-related disorders (aktuális irányelvek).
