Érzelemkifejezési nehézségekről akkor beszélünk, amikor az egyén nem, vagy csak korlátozottan képes saját érzelmeit felismerni, megnevezni vagy mások felé kifejezni, verbalizálni. Gyakran vezet félreértésekhez, kapcsolati feszültségekhez és fokozott belső pszichés terheléshez az érzelmek feldolgozatlasága miatt. Az érzelemkifejezési nehézség nem egyenlő az érzelmek hiányával, sokkal inkább az érzelmi feldolgozás és kommunikáció zavarára utal.
Miért nehéz szavakba önteni, amit érzünk?
Az érzelmek felismerése és kifejezése összetett folyamat, melyben szerepet játszanak pszichológiai tényezők (idegrendszeri érés zavarai, korai érzelmi szocializáció hiányosságai, tanult érzelemelnyomás vagy érzelmekkel kapcsolatos negatív hiedelmek, traumatikus élmények), idegrendszeri és testi tényezők (az érzelmi feldolgozásért felelős agyi területek közötti szabályozási nehézségek, fokozott fiziológiai stresszválasz, amely gátolja az érzelmi tudatosítást, pszichoszomatikus tünetek megjelenése az elfojtott érzelmek következtében). A szakirodalomban az érzelemkifejezési nehézség egyik gyakran vizsgált formája az alexithymia, amely szoros kapcsolatban áll szorongásos, depresszív és pszichoszomatikus állapotokkal.
Hogyan kezelhetők az érzelemkifejezési nehézségek?
Az érzelemkifejezési nehézségek kezelése fokozatosságot igényel. Pszichológiai tanácsadás és pszichoterápia során az érzelmek felismerése és megnevezésének fejlesztése kerül terítékre. Ez történhet például érzelemfókuszú terápiás elemek beemelésével, amikor is az érzelmi élmények átélésének és kifejezésének támogatása zajlik, vagy mentalizáció-alapú megközelítésekkel, ami mások és önmagunk belső állapotainak megértésére fókuszál. A terápiás folyamatba beépíthetőek stresszcsökkentő technikák az idegrendszeri túlaktiváció mérséklése céljából vagy akár pszichiátriai konzultáció abban az esetben ha az érzelmi gátlás súlyos pszichés tünetekkel társul.
A MedSoulYou csapata közösen dolgozik azért, hogy mielőbbi fejlődést érhess el az érzelmi kommunikációban. Elsődlegesen pszichológiai támogatást javasolunk az érzelmi tudatosság és kommunikáció fejlesztése végett. A rendelőnkre jellemző multidiszciplináris együttműködés elősegíti, hogy az érzelmi kifejezés biztonságosan és fokozatosan váljon elérhetővé hozzájárulva mentális és testi jóllétéhez.
Forrás
Taylor, G. J., Bagby, R. M., & Parker, J. D. A. (1997). Disorders of affect regulation: Alexithymia in medical and psychiatric illness. Cambridge University Press.
Gross, J. J. (2015). Emotion regulation: Current status and future prospects. Psychological Inquiry.
Lane, R. D., et al. (2015). Neural correlates of emotional awareness. Journal of Cognitive Neuroscience, 27(12), 2320–2332.
Bateman, A. W., & Fonagy, P. (2016). Mentalization-Based Treatment for Personality Disorders. Oxford University Press.
World Health Organization (WHO). (2016). Integrative, people-centred health services.
